Hírek röviden

Plébániai könyvtárunk kifejezetten vallási, hitéleti, egyházi könyvekre szakosodott, hogy az érdeklődőket segítse. Lehetőség van helyben olvasásra és kölcsönzésre egyaránt. A nyitva tartási idő kedd 16.00-17.30 között.

Plébánosok PDF Nyomtatás E-mail

Dr. Thorday Attila (2013-

életrajza
előadásai
publikációi
hanganyagok

Balogh József (2012-2013)

1979-ben szentelték pappá. Jelmondatom: "Aki szeret, annak kinyilatkoztatom magamat" (Jn 14,21). Tanulmányait Egerben, Budapesten és Rómában végezte. Különböző helyeket teljesített szolgálatot mint káplán, majd 1988-tól tanított a Hittudományt a Főiskolán. Emellett több helyenlelkipásztori szolgálatot is végzett.

Dr. Kiss Imre (2001-2012)

Szegeden született 1955-ben. Teológiai tanulmányait Szegeden, Budapesten és Rómában végezte. 1979-ben szentelték pappá. Jelmondata: „Ti elsősorban Isten országát keressétek és annak igazságát, és minden mást megkaptok hozzá” (Mt 6,33). A plébániai munkája mellett egyházmegyei megbízása: a püspök általános helynöke, valamint a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán liturgikát (szentségtant) tanított.

Mátyás János (2000-2001)

1957. december 19-én született Makón, teológiai tanulmányait Szegeden végezte, majd 1983. június 18-án pappá szentelték. Kunágotán volt plébános, amikor 2000. december 1-jével át kellett vennie az újszegedi plébánia vezetését. 2001. augusztus 1-jével Battonyára helyezték plébánosnak, majd püspökétől kérte szerzetbe való távozásának engedélyezését. 2006-tól pálos szerzetes, a szerzetesi közösségben a Mihály nevet vette fel.

Racionális hozzáértéssel kezdte el irányítani az egyházközséget, ugyanakkor óriási energiát fordított a lelki élet fellendítésére is.

Nagy lépést tett előre a plébánia adminisztrációjának rendezésében. Kifesttette a templombelsőt, és ezzel egy időben megvalósult a templom villanyszerelési hálózatának cseréje és a világítás teljes felújítása is.

Fudala István (1996-2000)

Nagybánhegyesen született 1956. augusztus 27-én. Hittudományi tanulmányait Szegeden végezte, és itt is szentelték pappá 1981. június 20-án. Mezőhegyesen és Mórahalmon volt plébános. 1996. február 15-vel vette át az újszegedi plébánia vezetését. 2000. november 30-án visszatért a civil életbe.

Ő is fontosnak tartotta a gyermekek hitoktatását. Nyaranként a hitoktatókkal hittanos tábort szervezett.

Nevéhez fűződik a templom elektromos padfűtésének megvalósítása.

Katona Nándor (1985/1988-1996)

1930. január 12-én, Röszkén született. Hittudományi főiskolai tanulmányait Szegeden végezte. 1953. június 7-én szentelte pappá dr. Hamvas Endre megyés püspök. 1964-ben a kommunista diktatúra áldozataként ő is börtönbüntetést szenvedett. 1977-ben kapott kinevezést a tiszaszigeti plébánia vezetésére. Főpásztora, dr. Udvardy József 1980-ban szentszéki bíróvá nevezte ki, majd 1982-ben a püspöki hivatal gondnoki feladatával bízta meg. 1985-ben került Újszegedre, ahol társplébános lett, 1988. szeptember 1-jétől pedig átvette a plébánia vezetését. 1989 és 1995 között a Szegedi Katolikus Tudósító felelős kiadója volt. Gyulay Endre 1990-ben általános püspöki helynökévé választotta. Jelentős szerepet vállalt az 1995. évi egyházmegyei zsinat előkészítő és levezető munkájában. Betegsége miatt 1996. év február 15-től kapott felmentést az újszegedi plébánia vezetése alól. Az Úr 1996. március 17-én szólította magához, végső nyughelye a szegedi Belvárosi temetőben van.

Katona Nándor fokozott mértékben vonta be a világi híveket mind a lelki élet munkájába, mind pedig az egyházközség gazdasági teendőinek intézésébe. Szívügyének tartotta az ifjúsággal való foglalkozást, azok nevelését, ezért is kibővítette a hitoktatást: általános iskolai, gimnazista, egyetemista és felnőtt kurzusok indultak. A különböző korosztályoknak nyári táborozást szervezett. Fellendítette az egyházközségben a karitász tevékenységet. A tagok rendszeresen látogatták a betegeket, segítették a rászorulókat, karácsony és húsvét táján jelentős ajándékokat osztottak.

Átalakíttatta a plébánia belső terét: hittantermet alakított ki, itt folyt az ún. templomi hitoktatás.

Havass Géza (1968-1988)

1913. augusztus 26-án született Budapesten. A teológiát Szegeden végezte, itt szentelték pappá 1938. május 1-jén. 1942-43-ban püspöki szertartó, 1943-47 között püspöki titkár volt. 1948-től pápai káplán címmel tüntette ki a szentatya, ugyanekkor a rendőrség zaklatásai miatt püspöke engedélyével távozott Budapestre, ahol kevésbé volt szem előtt. 1957-ben visszatért Szegedre egyházmegyei számvevőnek. Ifjúsági lelkipásztorkodása miatt 1961-63 között börtönbüntetést szenvedett, szabadulása után a szegedi dóm kisegítő lelkésze lett. Ijjas József püspök 1968. szeptember 8-val bízta meg az újszegedi plébánia vezetésével. Udvardy József püspök 1979-ben Szőregi Szent Fülöpről nevezett címzetes apáttá nevezte ki. 1988. augusztus 31-vel vonult nyugdíjba, de haláláig kisegített Újszegeden és a szeged-rókusi templomban, valamint a szegedi börtön és fegyházban teljesített börtönlelkészi szolgálatot. 2001. május 21-én hunyt el Szegeden. Temetése a szeged-belvárosi temetőben volt.

Az egyházközség működése az ő idejében visszafogott volt az adott politikai légkör miatt, ám még ezekben a nehéz időkben is sokat tett a hívek vallásos oktatása érdekében. Városszerte kedvelték és sokan hallgatták sorozatbeszédeit. Jellemző volt rá az Istennek való önátadás. Saját szavai szerint: „Csak a mára gondolok, a holnap az Isten kezében van.”

Jelentős templomi korszerűsítések és felújítási munkálatok kötődnek személyéhez. 1969–70-ben a II. vatikáni zsinat liturgikus megújulása szellemében átalakíttatta a teljes templombelsőt. A liturgikus tér a szembemiséző oltárral teljesen átalakult. Elkészült a kereszthajóban elhelyezett két új mellékoltár is, melyeknek egyikén Árpád-házi Szent Erzsébet szobra, a másikon pedig Szűz Mária (lourdes-i barlangból bementett) szobra áll. A szentélyben ma látható feszület 1973-ban készült. Ekkor történt a templom első újrafestése. A templom harangjait villamos működésre állíttatta át 1975-ben. A következő évben külső tatarozásra került sor. 1977–78-ban az orgona felújítását végeztette el, majd a padokat is kicseréltette. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a Fő fasori Szent Kereszt kápolna létesítése az Agócsi nővérek házában a hetvenes években.

László János (1960-1968)

Szegeden született 1890. július 22-én. Temesvárott végezte teológiai tanulmányait, és ugyanitt szentelték pappá 1913. június 29-én. 1923-tól Röszkén, 1928-tól 1959-ig Balástyán (korábbi nevén Szeged-Felsőközponton) volt plébános. Közben Hamvas Endre püspöki tanácsossá nevezte ki. Ugyanő 1960. február 1-jével bízta meg az újszegedi plébánia vezetésével. E plébánia előtt érte a halál 1968. március 5-én. Földi maradványai a szeged-belvárosi temetőben nyugszanak.

Nagy gondot fordított az idősek és az elesettek támogatására. Személyesen ismerte szinte minden hívét, így a nehéz időkben is megkapta tőlük a szükséges támogatást. 1967-ben újjászervezte az egyházközségi képviselő-testületet.

Így sikerült felújíttatnia az 1958. évi viharban megrongálódott színes üvegablakokat, ugyanakkor három újat is készíttetett. 1964-ben kifestette a templomot. Sajnos 1967-ben került sor a templom melletti lourdes-i barlang lerombolására, melyet ugyan előre jeleztek, de a bontást váratlanul kezdték meg.

Ugi Géza (1933-1960)

Szegeden született 1885. július 5-én. Temesvárott végezte teológiai tanulmányait, és ugyanitt szentelték pappá 1908. február 15-én. A szerb megszállás idején, a szeged-belvárosi plébánia segédlelkészeként 1918 végétől 1921 nyaráig gondozta az újszegedi híveket. 1924-től Kübekházán volt plébános, innen helyezte át Glattfelder Gyula püspök 1933. július 1-jével az újonnan létesített újszegedi plébániára. Itt működött 1960. január 31-i nyugalomba vonulásáig. 1954-ben Hamvas Endre püspök tb. kanonoki címmel ismerte el munkásságát. Tüdőrákban hunyt el a szegedi klinikán, 1963. október 23-án. Végső nyughelye az újszegedi temetőben van.

Elődjéhez hasonlóan rendkívül fontos volt számára a karitatív munka, közismert volt szociális érzékenysége. Ebben segítette, hogy 1934-től városatyaként is képviselhette az újszegedieket. A Szűzanya iránt érzett tisztelete indította a lourdes-i kápolna fölépítésére, a februári, májusi és szeptemberi Mária-ünnepségek megszervezésére. Ez kibővült 1950 decemberében Mária mennybevitel-ének háromnapos ünnepségével, valamint 1953-tól az elsőszombati Mária-ájtatosságokkal. 1949 után egyre nehezülő körülmények között végezte lelkipásztori munkáját töretlen lelkesedéssel.

1934-ben kápolnát alakított ki a József főherceg-telepi iskolában (ma: Bérkert utcai Óvoda), 1937-re fölépült a templom mellett a lourdes-i Mária-sziklabarlang és kápolna. 1945-ben a templomnak a háború során megsérült ablakait, tetőzetét javíttatta, a torony rendbe hozására 1955-ben került sor.

Karácsonyi Guidó (1923-1933)

1885. április 6-án született a Gömör-Kishont vármegyei Nagyrőcén (ma: Revúca, Szlovákia). Teológiai tanulmányait Temesvárott végezte, és itt is szentelték pappá 1910. február 8-án. Glattfelder Gyula püspök a szeged-belvárosi plébániáról helyezte át 1923. május 14-én Újszegedre szervező lelkésznek, ahol előkészítette a plébánia megalakítását. 1933. július 1-jével Szeged-Somogyi-telepre (ma: Petőfitelep) helyezték, ahol 1934-35-ben megépíttette a Jézus Szíve templomot. A kommunista diktatúra egyházüldöző politikája következtében 1945-46-ban és 1950-52-ben börtönbüntetést szenvedett. 1958-ban nyugalomba vonult, de továbbra is kisegített Orosházán. Itt érte a halál 1962. február 8-án. 1979-ben exhumálták, azóta az újszegedi temetőben nyugszik.

Nagy energiával vetette magát a plébániai szervező munkába is. Hitbuzgalmi és társadalmi egyesületeket alapított a hitélet fejlesztésére, valamint a karitatív és társadalmi megmozdulások szervezésére. 1926-ban sikerült megalakítania az egyházközséget. A katolikus nevelés meghonosítása céljából Újszegedre hívta a Kalocsai Miasszonyunkról elnevezett Iskolanővéreket. Rendkívül sokat tett az újszegedi lakosok nyomorának enyhítésére is gyűjtésekkel, ínségakciókkal. A lelki előrehaladást jól illusztrálja, hogy amíg 1925-ben 6135 hívő járult szentáldozáshoz, 1932-re ez a szám 14 ezerre emelkedett.

Működése során a templom villanyvilágítást kapott, a toronyba órát szereltek, színes üvegablakok kerültek a templomépületre. Vezetésével a Szent Vince Egyesület 1928-ban kultúrházat építtetett, 1930-ra pedig a Torontál tér 4. szám alatt sikerült megépíteni a plébánia épületét, valamint az iskolanővérek által működtetett óvodát és napközi otthont.

 
Ki olvas minket
Oldalainkat 7 vendég böngészi