Hírek röviden

Plébániai könyvtárunk kifejezetten vallási, hitéleti, egyházi könyvekre szakosodott, hogy az érdeklődőket segítse. Lehetőség van helyben olvasásra és kölcsönzésre egyaránt. A nyitva tartási idő kedd 16.00-17.30 között.

Erzsébet-templom PDF Nyomtatás E-mail
Az újszegedi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom építésének gondolata a XX. század elején vetődött fel egy helybeli lakos, Paulovits Márton kezdeményezésére. Erre az időre valóban indokoltnak tűnt, hogy a gyorsan fejlődő, egyre jelentősebb terület, a Tisza bal partján fekvő Újszeged (akkori nevén Szeged-Erzsébetváros) önálló templommal gazdagodjon. Az elgondolást az itt élők örömmel fogadták, így már 1902-ben bizottság alakult Paulovits Márton elnökletével a majdani templom építésével kapcsolatos ügyek intézésére. A testület - szélesebb körű társadalmi támogatottságban bízva - egyesületet alapított "Magyar Szent Erzsébet Katolikus Templom Egyesület" Szeged-Erzsébetváros néven.

1906-ra elegendő pénz gyűlt össze az építkezés megkezdéséhez az egyesület sikeres gyűjtésének és a város pénzügyi támogatásának, illetve kölcsönének köszönhetően. Még ugyanebben az évben kiírták a tervpályázatot, melyen az első díjat Wihart Ferenc fővárosi építész nyerte.

Az építkezési munkálatok 1908 nyarán kezdődtek el, az alapkőletételre ez év augusztus 16-án került sor. Főhajóból és kereszthajóból álló templom épült. A főhomlokzatra egy magas torony, a mellékhomlokzatra pedig két kisebb melléktorony került. A homlokzat neogót stílusú. A templom belső hossza 21 méter, szélessége 13 méter, a toronymagasság 30 méter, a párkánymagasság 12 méter.

A lebontott rókusi templomból kikerült három oltár és szószék anyagából új főoltárt, két mellékoltárt és új szószéket készíttettek megfelelő neogót stílusban. A főoltár Szent Erzsébetet, a jobboldali oltár pedig Szűz Máriát ábrázolta. A bal oldalon Szent Kereszt oltárt helyeztek el. A gyóntatószéket és a sekrestyeszekrényt Jamrik József készítette. Orgonaépítésre a szegedi Szoukenik János cégével kötöttek szerződést.
A templomot, mely 500 hívő befogadására volt alkalmas, 1910. november 19-én, Erzsébet napján szentelték fel nagy ünnepség keretében.

A templom története a két világháború közötti időszakban

Az I. világháború alatt elvitték a templomból a harangokat és az orgonasípokat. Az orgonát 1922-ben állították helyre, az új harangok pedig 1925-ben készültek el.
1921-ben a magas töltésre épült templom süllyedni kezdett, a templomhajó és a padozat megrongálódott.
1926-ban órát szereltek a toronyba.
Az 1923-tól 1933-ig tartó időszakban 10 színes üvegablakot helyeztek el a templomban, és villanyvilágítást vezettek be.
1932-től az újszegedi lelkészséget plébániává emelték (korábban a belvárosi plébániához tartozott).A kalocsai iskolanővérek vetették fel a gondolatot, hogy létesítsenek lourdesi barlangot a templom mellett. Az építési munkálatok 1936-37-ben zajlottak. A 11 méteres sziklabarlangban egy 190 cm magas Mária-szobrot helyeztek el (Tápai Antal szobrászművész alkotása). A barlang előtt kis csörgedező patakot létesítettek.A II. világháború bombázásai alatt a lourdesi kápolna sértetlen maradt, körülötte sok fel nem robbant gránátot találtak. 1968-ban a hatóság erőszakos úton eltávolíttatta a sziklabarlangot, a benne található lourdesi Mária-szobor a templomba került, melyhez új oltár létesült 1969-ben.

A templom története a II. világháború alatt és azt követően

A II. világháború bombázásai nagy kárt tettek a templomban: a déli ablakok tönkrementek és a torony is belövést kapott. Megsérült továbbá az orgona, feltörték a perselyeket és a szent sírt, megrongálták a szobrokat, összetépték a templomi ruhákat.
A templombelsőben 1951-ben, a tornyon 1955-ben végeztek javítási munkálatokat.
1962-re befejeződött a 10 megrongált színes üvegablak javítása, és további hárommal gazdagodott a templom. Ugyanebben az évben villamosították az orgonát.
1964-ben kifestették a templomot belülről.
1969-70 fordulóján bevezették a gázfűtést a templomba. Ekkor került sor a templombelső - II. Vatikáni Zsinat szellemében történő - teljes átalakítására.
1971-ben új Szent Erzsébet-szobrot és ehhez tartozó oltárt állíttattak fel. A szobor - a lourdesi Mária-szoborhoz hasonlóan - Tápai Antal szobrászművész alkotása.
1973-ban új feszület került a templomba: Rétfalvi Sándor munkája. A 4,5 méter magas, hársfából készült keresztre 180 cm-es, ghánai mahagóni fából készült Corpus került.
1977-78-ban az orgona, a sekrestye és a padok cseréje zajlott le.
2000-01-ben újrafestették a templombelsőt, vizesblokkot helyeztek el, és csatornázást végeztettek.
2002-ben új orgona került a templomba. Ugyanebben az évben került sor burkolatcserére is.

English

Deutsch

Nagyobb térképre váltás
 
Ki olvas minket
Oldalainkat 3 vendég böngészi