Szent Erzsébet legendája oratórium Nyomtatás

Ünnepi hangverseny 2010. november 20-án az esti szentmise után
A centenáriumát ünneplő Szent Erzsébet templom ünnepi rendezvényeinek sorában a gyermekrajzpályázat és kiállítás, valamint fiataljaink által előadott színdarab után a zene nyelvén is ünnepeltük templomunkat és névadó szentjét.
Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája című oratóriumából hangoztak el részletek templomi közösségünk kórusainak, a kibővített Szent Cecília énekkar, a Schola és a szólisták: H. Bálint Zsuzsanna énekművész-szoprán, Altorjai Tamás operaénekes-basszus előadásában.

A Szt. Cecília kórus karnagya Szántó Lajosné tanárnő, a Scholát vezető karnagy Pechan Zoltán tanár úr.
Az ünnepi hangversenyt Pechan Zoltán vezényelte. A zenekari szólamokat zongorán Lucz Ilona zongoraművész játszotta.
Néhány szó a műről:
A 800 éves thüringiai Wartburg várának restaurálása során festette Moritz von Schwind 1854-55-ben hat képből álló sorozatát, amelyeken Árpádházi Szent Erzsébet rövid életének főbb eseményeit örökítette meg. A cselekményt a freskók alapján Wittgenstein hercegné vázolta fel, majd ennek nyomán Otto Roquette (1824-1869) német költő írta a szövegkönyvet.
Az oratórium felépítéséről Liszt így ír Mosonyi Mihánynak szóló egyik levelében: „Ami, magát a művet illeti, csak azt mondhatom Önnek, hogy kórusokra és szólókra oszlik; 6 zárt, de összefüggő számból áll; ezek a következők: 1. Erzsébet Wartburgba érkezése (…) – 2. A rózsacsoda – 3. A keresztes lovagok – 4. Zsófia őrgrófné – Erzsébet kiűzése Wartburgból – 5. Erzsébet imája – a szegények kórusa – Erzsébet halála – 6. II. Hohenstaufi Frigyes ünnepélyesen eltemeti a szentet. Ezekhez járul még a zenekari bevezető (…) és néhány betoldott zenekari tétel.”
A művet Liszt néhány jellegzetes motívumra építette, amely dallamokat közli is a partitúra elején. A régi magyarországi egyházi énekeskönyvek „Erzsébet dallamai” közül a „Quasi stella matutina” kezdetét választotta műve legfontosabb motívumául. Ez a dallam átszövi az egész oratóriumot, többféle megjelenési formában.
Az öt jellegzetes motívumból még egyet emelek ki, amely egy ősi, gregorián, mindössze három hangból álló téma. Több művében is felhasználja Liszt, mint például az Esztergomi mise „Cum Sancto Spiritu” fúgájában, a Dante szimfóniában, a Via Crucisban. Liszt meghatározása szerint a Keresztet szimbolizálja. A rózsacsoda - jelenetben valóban a Kereszt szimbólumaként jelenik meg, később a keresztes lovagok indulózenéjévé formálta Liszt.
A hangversenyen az első két rész került bemutatásra, „Erzsébet megérkezése Wartburgba” és a „Rózsacsoda” – jelenet.

Az első rész nem teljes egészében hangzott el, itt a kórusoknak van nagyon jelentős szerepük, részben, mint lelkes, a kis magyar királylányt örömmel köszöntő nép, valamint a játszótársak gyermekkórusa.
A második rész kompletten megszólalt. Elsőként a vadászatról hazatérő ifjú őrgrófot, Lajost ismerjük meg, majd hamarosan feltűnik asszonya, Erzsébet is. Kettejük jelenete az uralkodó e második részben, a rózsacsodában. A csoda megtörténte után a kórussal (a néppel) együtt, mindannyian Istennek mondanak hálát és köszönetet.

Isten külön ajándéka, kegyelme, hogy a 100 éves, centenáriumát ünneplő Árpád-házi Szent Erzsébet templomunkban elhangozhatott e két rész Liszt Ferenc gyönyörű alkotásából.
Köszönet a két kórusvezetőnek a betanításért, a kórustagoknak a kitartásukért, hiszen komoly, nehéz feladattal találták szembe magukat, köszönet a lelkesedésükért, hogy nem hátráltak meg, köszönet minden kedves kisegítőnek, akiknek segítsége nagyon sokat jelentett, köszönet a két kiváló szólistának, akik első szóra vállalták Erzsébet és Lajos szerepét.
Az előadás német nyelven történt, kivetítettük a magyar szöveget, hogy mindenki részese lehessen az eseményeknek.
A szűnni nem akaró taps, a könnyes szemek, a kipirult arcok arról tanúskodtak, hogy Szent Erzsébet misztériuma Liszt zenéjébe szőve megérintette a jelenlévők szívét, lelkét, Istennek legyen hála!

Lucz Ilona